MiutĂĄn hirtelenjĂ©ben Ășjra, de összessĂ©gĂ©ben mĂĄr vagy ezredjĂ©re rĂĄdöbbent, hogy egyszerƱen kĂ©ptelen megszokni a sötĂ©t vilĂĄgƱr rĂ©mĂtĆen vĂ©gtelen âmĂ©lysĂ©gĂ©tâ, Ă©s szĂł szerint erĆnek-erejĂ©vel kĂ©nyszerĂtette ki magĂĄt a kĂŒlsĆ zsilipajtĂłn... Manu megpihent egyetlen pillanatra... majd miutĂĄn az Ʊrruha derekĂĄrĂłl lelĂłgĂł biztosĂtĂłkötĂ©l karabinerĂ©t az alattomosan benne munkĂĄlkodĂł pĂĄnik ellenĂ©re is rutinos magabiztossĂĄggal a szerelĆkorlĂĄthoz kapcsolta, vontatottan ânem akaromâ mozgĂĄssal, mondhatni mĂĄr-mĂĄr majdhogynem nĂ©gykĂ©zlĂĄb megindult a napvitorla beragadt âcsĂĄpjaâ felĂ©...
Miközben mindvĂ©gig erĆnek-erejĂ©vel prĂłbĂĄlta kizĂĄrĂłlag a hamiskĂĄs biztonsĂĄgĂ©rzetet nyĂșjtĂł hajĂłtestre fĂłkuszĂĄlni a tekintetĂ©t...
Ameddig csak lehetett.
Vagyis addig a nem egĂ©szen negyed ĂłrĂĄig, mĂg el nem Ă©rte a biztos tĂĄmpontokhoz ragaszkodĂł emberi agya ĂĄltal fentnek kinevezett âhajĂłhĂĄtâ azon pontjĂĄt ahonnan mĂĄr nem folytathatta tovĂĄbb ezt a furcsa ânĂ©gykĂ©zlĂĄbasditâ... Ă©s bĂĄrmennyire is Ăłdzkodott a következmĂ©nyektĆl, muszĂĄj volt felegyenesednie... amihez elĆbb a lĂĄbĂĄn viselt ormĂłtlan csizmaorrokat egymĂĄs utĂĄnijĂĄban akkurĂĄtusan beakasztotta a speciĂĄlisan erre a cĂ©lra kialakĂtott âpapucsokbaâ... majd a legalĂĄbb ugyanannyira bumszli kesztyƱbe bĂșjtatott ujjainak ezĂșttal mĂĄr idegesen esetlen mozdulataival kiakasztotta a karabinert... hogy szabĂĄlyos lassĂtott felvĂ©telkĂ©nt, szĂł szerint millimĂ©terrĆl-millimĂ©terre nyĂșjtĂłztatva ki a lĂĄbait, tĂ©tovĂĄn felegyenesedhessen...
Ăs az ƱrhajĂł jĂłtĂ©kony âfedezĂ©kĂ©bĆlâ kibukkanva, a MerkĂșr pĂĄlyasugarĂĄnĂĄl jĂłval közelebbi, tĆle alig hatvanmilliĂł kilomĂ©terre lĂĄngolĂł Nap minden mĂĄst elhomĂĄlyosĂtĂł fĂ©nye mĂ©g a speciĂĄlis szƱrĆn keresztĂŒl is szinte azonnal elvakĂtotta!
ç§ćč»ć°èȘȘèć„ćč»æćž